Árpád fejedelem (845 k. – 907július eleje)

 

honfoglalás idején –

melynek során a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe települtek – a magyar törzsszövetség nagyfejedelme volt.Tőle származnak az Árpád-házuralkodói, akik halálát követően négy évszázadon át uralkodtak Magyarországon.

 

A legendák szerint a Hun Aetilea/Attila/Atilla/Etele szépunokája; Ernák/Irnik ükunokája; Ed dédunokája; Ügyek és Emese unokája; Álmos vezér gyermeke, aki körülbelül 840-ben látta meg a napvilágot. Árpád még Álmos fejedelemségének idején megkapta azt a tiszteletet, hogy a törzsszövetség vezetői pajzsukon a magasba emelték, ezzel elismerve Árpád elsőségét a gyula (tényleges, katonai vezető) tisztségben. 


894-ben, a bizánci-magyar együttműködés keretében Árpád megtámadta Simeon bolgár cár birodalmát. A magyar csapatokat Kurszán kende (szakrális vezető), a társfejedelem vezette. A bolgár cárság sorozatos vereséget szenvedett a magyar seregektől, ezért kénytelenek voltak feladni az Al-Duna területét. Ezzel a Délvidék is Árpád népének uralma alá került; az al-dunai csaták alatt azonban a bolgárok szövetkeztek a besenyőkkel, akik megtámadták az Etelközben élő magyarokat. A magyarok sereg híján nem tudták felvenni a küzdelmet a besenyőkkel, ezért a Kárpátok hágóin át Erdélybe menekültek, majd le is telepedtek. A Tisza vidékéig magyar terület lett a Kárpát-medence – Árpád serege sorozatos csatákat vívva szilárdította meg pozícióit az őshazában.

894-ben Árpád szerződést kötött a karantán morvák fejedelmével, Szvatlupokkal, mely szerint a magyar és morva hadak együtt űzik ki Pannóniából a keleti frankokat. Erről az eseményről szól a Fehér ló legendája. Szvatopluk halála után a magyar törzsek megszállták a Felső-Tisza vidékét, és Árpád serege élén 895-ben a Vereckei-hágón át az Alföldre léptek, elfoglalva a területet.

Kurszán kende 904-es meggyilkolása után nem választottak új kendét, így Árpád kezében összpontosult minden vezetői hatalom. Hamarosan meg is alapította az Árpád-házat.

899 márciusában Arnulf keleti frank király érkezett a magyar fejedelem udvarába, és arra kérte Árpádot, hogy segítsen neki legyőzni az itáliai király seregeit, amiért cserébe a magyaroké lehet egész Pannónia, azaz a mai Dunántúl. Árpád seregei legyőzték Berengár itáliai király hadait, így a Lombardiából hazatérő magyar seregek birtokba is vehették a Dunától nyugatra eső területeket. Azonban a morvák is szemet vetettek ezekre a területekre, ezért megtámadták az errefelé szállást kereső magyarokat. Árpád serege legyőzte a morvákat, s büntetésül elfoglalta azok nyitrai érdekeltségeit is, így 900 őszére az egész Kárpát-medence magyar fennhatóság alá került – Árpád vezetésével végéhez ért a honfoglalás.
905-ben megtiltotta a magyar seregek portyázó körútjait, és békét kötött a környező népekkel. A béke beköszöntével a magyarok végleg berendezkedtek a Kárpát-medencében.

Árpád utolsó nagy csatáját 907 júliusában vívta, amikor a bajor és keleti frank csapatok le akarták rázni adófizetési kötelezettségüket. Az egyesített seregeket hada megállította, és ezzel maradéktalanul a magyarokévá tette a Kárpát-medencét.

Feleségének nevét nem őrizte meg a történetírás. Öt fia született: Levente, Tarhos, Üllő, Jutas és Zolta. A fejedelem és három fia (Tarhos, Üllő és Jutocsa/Jutas) a Pozsonyi csatában estek el. A legenda szerint a honfoglaló hadvezért és fejedelmet Óbudán temették el.
http://hu.wikipedia.org 
Veresegyházi Péter: Magy
ar uralkodók

Munkácsy Mihály: Honfoglalás
Forrás: wikipedia