Téli portya

A Welsi Magyar 80. Árpád Cserkészcsapat a téli portya helyszínéül Létavértest választotta, ahol a Létafit SE által szervezett Irinyi teljesítmény túra 15km-es  távjának teljesítését tűztük ki célul. Természetesen a környéken található történelmi helyszíneket is meglátogattuk.

A cserkészcsapatunk 2022.12.08-án csütörtökön indult és 750 km megtétele után megérkezett Létavértesre, a Szent Kristóf ifjúsági és túrista szálláshelyre, ahol  terített asztallal fogadtak bennünket. Köszönjük szépen Szimicsku Ferenc görögkatolikus esperes úrnak, és Vincze Ibolyának. A fáradt vándorokat Moczok Gábornak és Moczokné Erzsikének köszönhetően kemencében sült pogácsa, forró tea és finom almás sütemény várta, amelynek nagy sikere volt, és jóízűen fogyasztottuk. A vacsorát követően Bassel Zsolt csapatunk tagja érdekes és izgalmas előadást tartott Bocskai Istvánról, a hajdúkról és Irinyi Jánosról, mellyel előkészítette a következő napi programunkat. Pénteken első utunk Álmosdra vezetett, ahol Kölcsey Ferenc 15 éves koráig ifjú korát töltötte. 

Az emlékházban Nagy Gergő, muzeológus vezetett körbe bennünket, melynek köszönhetően nagyon sok új ismerettel gazdagodtunk és betekintést nyerhettünk a költő Álmosdon töltött éveibe. Kölcsey Ferenc az elbeszélések alapján gyermekkorában, az itt látható kemencében vesztette el a jobb szemevilágát, egy kipattanó szikra miatt, mely az egész életére hatással volt.  A Himnusz költőjének egykori álmosdi házától, egy korabeli az 1970-es években még működő kovácsműhelyhez vitt az utunk.  Idegenvezetőnk Nagy Gergő kísért el ide is bennünket és hasonló részletességgel mutatta be az épületet és a használati eszközöket. A délelőtti programunk itt még nem ért véget. Pár kilométert utazva az álmosdi határba értünk, ahol egy emlékmű jelzi Bocskai István és hajdúinak első, Habsburgok elleni győztes csatáját (1604.otóber.15.). Az itt történt ütközetről és előzményeiről, már tegnap érdekes előadást hallottunk.

A tartalmas délelőtti program után a csapatunknak szüksége volt energiaforrásra és egy kis pihenésre. Ezért a szomszéd település (Kokad) Betekincs éttermét vettük célba, amely kiváló választásnak bizonyult. A babgulyás és a sajtos-tejfölös-fokhagymás lángos után kissé lelassultunk, de újra erőt vettünk magunkon és folytattuk a programunkat.

Magyarországon, Létavértesen található az egyetlen, még ma is álló, élő víz felé épített vízi vágóhíd. Tóth Józsefné Anikó néninek köszönhetően megismertük az épület történetét és betekintést nyertünk az egykor itt dolgozó mészárosok életébe és megtekinthettük a vágóhídon használt eszközeiket.

A péntekre tervezett programunk utolsó állomása az Irinyi kiállító terem volt. Ugyanis a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, Irinyi János Létavértesen élt és dolgozott, illetve sok kutató munkát itt végzett. A feltaláló tiszteletére és emlékére berendezett helyiségben Vályiné Pápai Viola ismertette Irinyi munkásságát és életét. A tartalmas előadásnak köszönhetően újabb ismereteket szereztünk, mint pédául az időjárás jelző házikó feltalálása, és a szikes talajok gipsszel történő javítása is az ő nevéhez fűződik. Az egyik legtehetségesebb magyar kémikusként tartják számon.

A pénteki nap levezetéseként segítettünk a túra szervezőinek az előkészületekben, majd később a szálláson előkerült az Activity társasjáték. A jóhangulatú vetélkedő után a csapat pihenni tért, mert szombaton várt bennünket az Irinyi túra 15 km-es szakasza, amelynek a szintideje 5 óra.

Csapkodó esőben kezdtük a túrát, de a kedvünket nem vette el a vállalt táv teljesítésétől. Az első ellenőrző pont (Irinyi kiállítóterem és sírhely) már nem volt ismeretlen. Másfél óra séta után az útvonal egy nagy állatartó telepen (Kepecs tag) vezetett keresztül, amelynek a környékén található a fokozottan védett egyhajú virág. Továbbra is szemetelő esőben folytatva az utat elértük a második ellenőrző pontot Papp Sanyi bácsi pajtáját. A szervezők a résztvevőket lekváros-, mézes- és zsíros kenyérrel, illetve forralt borral és  teával várták a túrázókat. Rövid pihenő után tovább indultunk és hamarosan elértük a Milbik pajtát, ahol szintén azonos terülj-terülj asztalkám fogadta a fáradt versenyzőket, mint az előző ellenőrző ponton. Az állomást elhagyva, erőt gyűjtve már csak a célállomás volt előttünk. A célba boldogan és kissé meggyötörve értünk be. A fáradság gyorsan elillant, ugyanis a szervezők nagyon finom és forró frankfurti levessel vendégelték meg és élő zenével fogadták az összes résztvevőt. Rövid ismerkedés után megtudtuk, hogy ezt a kellemes meglepetést Karcza Jószefnek, Tóth Szilárdné Erzsike néninek Nagy Imrének és Fehér Lászlónak köszönhetjük. A szívünket-lelkünket pedig Szatmári Imre melengedte egy szál gitárral és az énekével. Így történt, hogy étkezés közben ritmusra járt a lábunk. 

Az ebéd után, nagy meglepetés és öröm ért bennünket. Ezen a túrán díjazzák a legtávolabbról érkező versenyzőket is. Így történt hogy a legmesszebről érkezett teljesítőnek járó kupát mi vehettük át, amelyet csapatunk egyik legfiatalabb tagja Bassel Lili emelt a magasba.

A rendezvény után még maradtunk, megismerkedtünk a szervezőkkel és egy kellemes estét töltöttünk együtt élő zene kíséretében. Köszönjük a lehetőséget, és kívánunk sok erőt, egészséget a további rendezvények szervezéséhez.

Vasárnap reggel indultunk haza és érkeztünk meg szerencsésen.

2022. December